Nyulász Péter: Három lányok

 

Három lányok

 

Ej, a lányok olyanok,

sose tudni, mi bajuk!

Egy leány az szelet kavar,

villámot szór, mint a vihar.

Amikor meg ketten vannak

perpatvar a vége annak.

 

Bezzeg hárman sugdolóznak,

csendfelhőbe burkolóznak!

Világból szőtt paplan alatt

együtt járnak három utat.

Három leány, három álom - sohalátott ördöglakat:

semmi pénzért nem adják el senkinek a titkukat.

 

A verset ihlető rajz kooperatív munkában készült:

 

 

Elmondom anyunak

Mostantól május van, nemsoká vasárnap,

gondoltam költök egy verset a mamámnak.

Jól csengő, dallamos rímeket kerítek,

megfestem velük a szivárványszíneket.

 

Első az ibolya, aztán a kék,

sötét és világos miként az ég.

Füvek és levelek festenek zöldet,

pitypangok sárgába felöltözködnek.

Narancs a kertből a vízililiom,

végül a piros, a rózsaszirom.

 

Szerintem jó kis vers, vagyis hogy remélem,

többre még nem képes szerényke személyem.

Olyan a ritmusa, akár a szív dobban,

legjobban vágyom rá, hogy egyszer elmondjam,

amikor hazaérsz,  elibéd szaladva:

Anyukám szeretlek, ugorj a nyakamba!

 

A verset ihlető rajz Vass Petra munkája: